Az európai kétéltűek fele tűnhet el 2050-re - figyelmeztettek brit kutatók. A legfenyegetőbb helyzetben az Ibériai- és az olasz félsziget gőtéi, békái és szalamandrái vannak, de a vízrajzi szempontokból kedvező fekvésű Magyarországon is komoly veszélyben vannak a kétéltűek. Hazánkban a Balaton vízminősége is megérezheti a békák pusztulását.

A Londoni Zoológiai Társaság kutatócsoportja által közzétett tanulmánya szerint a világ kétéltűinek harmadát fenyegeti kihalás veszélye, Európában ez az arány pedig ennél is rosszabb - az itt élő békák, gőték és szalamandrák mintegy felére vár kipusztulás 2050-ig.

Magyarországon a kétéltűek számára földrajzi, ezen belül is különösen vízrajzi szempontból jók a feltételek, a környező hegyekből számos folyó, patak vize érkezik a Kárpát-medencébe. Ami a klímaváltozás hatásait illeti, már nem ennyire kedvező a helyzet - tudtuk meg dr. Babocsay Gergelytől, a Károly Róbert Főiskola Vadgazdálkodási Tanszékének adjunktusától. "Magyarország kultúrtáj, természetes értékeinket rezervátumokba zártuk. Az itt honos élővilágot nemzeti parkok, tájvédelmi körzetekbe szorítottuk, ma szinte csupán itt van természetes élőhelyük, és ez igaz a kétéltűekre is. Ez azért különösen veszélyes, mert a populációkat az elszigeteltség kiszolgáltatottá teszi. Ha ezeken a szigeteken is megjelennek a klímaváltozással járó negatív változások - megemelkedik az átlaghőmérséklet, máskor köszönt be a tavasz, megváltoznak az időjárási mintázatok - és kipusztulnak egyes elszigetelt populációk, akkor nincs hely, ahonnan visszatelepülnének. Ez a szigetszerű bezártság - az egész világon pusztító gombabetegség mellett - a kétéltűeket fenyegető egyik legkomolyabb veszély hazánkban" - magyarázza a herpetológus.

A kétéltűek az elsődleges fogyasztókat - rovarokat - fogyasztják, hatalmas biomasszát tesznek ki, hatalmas anyag-felhalmozódás történik a táplálékláncban ezen a szinten. Magyarországon nagy tömegben élnek például a szikes pusztákon, ahol a sok vándorló vízimadárfaj elsődleges táplálékforrását jelentik. Ha megfogyatkozik a számuk, vagy teljesen eltűnnek ezekről a területekről, az a hazánk fölött átvonuló, és itt megpihenő madárfajok számára katasztrofális következményekkel járhat. A kétéltűek számának alakulása természetesen a táplálékláncban alattuk elhelyezkedő fajok számának növekedésével is jár majd, de egyéb következményei is lehetnek. Például az ebihalból átalakult apró békák szárazföldi életük megkezdésekor sok szerves anyagot, köztük fosztfort vonnak ki a Balatonból, így ha eltűnnek, az a tó anyagforgalmára is káros hatással lehet.

Arról, hogy mi vár ránk akkor, ha a kétéltűek eltűnnek a hazai élővilágból, csak sejtéseink lehetnek. Olyan jelenségek következhetnek be, amelyeket ma még nem tudunk pontosan előre jelezni. "A kétéltűek kihalása egy hatalmas lépes lenne a természetes ökoszisztémák dominólánc-szerű összeomlásában, amelynek végén az élelmünket adó mezőgazdaságunk és az emberi lét áll" - vázolta fel Babocsay Gergely.

Forrás: www.hotdog.hu

[ vissza ]

Élőhelyek eltűnése

Az élőhelyek átalakítása - gyepfeltörés, kis parcellás gazdálkodás helyett monokultúrák kialakítása, a jelenlegi erdészeti gyakorlat – súlyosan érinti az összes hazai bagolyfaj állományát. A réti fülesbagoly számára egyre kevesebb olyan pusztai élőhely maradt fenn, melyen hagyományos gazdálkodási módokkal kezelik fészkelő- és táplálkozóterületeit. Az erdei fülesbagoly leginkább varjúfélék elhagyott fészkeiben szeretnek költeni, de elvétve van példa földön, a csupasz talajon történő fészkelésre is. Bámulatos alkalmazkodóképességének köszönhetően ma már több városban is költenek, lakótelepi lakások erkélyeinek virágládáiban. Hagyományos fészkelőhelyei az utak menti fasorok, erdősávok nagyon megfogyatkoztak, a vetési varjú állománya igen megcsappant, holott elhagyott fészkei kedvelt költőhelyei az erdei fülesbaglyoknak. A füves élőhelyeken a legelés felhagyásával magas növényzet, sok esetben gyomtársulások alakulnak ki, melyek nagyon megnehezítik a baglyok táplálékszerzését, főleg a szűkös téli időszakban. A macskabagoly számára egyre szűkülnek a fészkelésre alkalmas öreg fákból álló erdőrészek, ahol biztonságban ki tudja költeni tojásait és fel tudja nevelni fiókáit. Az öreg állományú erdők letermelésével egyszerre veszíti el fészkelőhelyét és táplálkozóterületeit. Az újonnan telepített, egykorú és azonos fajú fákból álló ültetvények nem látják „erdő” funkciójukat, a madarak számára nem nyújtanak élőhelyet. A kuvik költőhelyeiül szolgáló tanyák sorra néptelenednek el, egyre több területen szűnik meg véglegesen az állattartás. Ez egyszerre érinti a költőhelyeket illetve a táplálkozóhelyeket is. A kuvik elsősorban rovarevő, de madarakat, kisemlősöket is zsákmányol. Legfőképpen a jószág körül élő és a tanyák fényeire gyűlő rovarokkal, és az istállók, magtárolók környékén élő rágcsálókkal táplálkozik. Az állattartás megszűntével eltűnnek zsákmányállatai, a tanyák elnéptelenedésével, lepusztulásával pedig eltűnnek költőhelyei is. A füleskuvik fészkelőhelyeiről pontos hazai elterjedéséről még nincs pontosan kialakult kép, de számos fészkelőhelye ismert szerte az országban. Öreg, odvas fákkal tarkított gyümölcsösök, kertek, fás legelők nyújtanak fészkelőhelyet ennek a kistermetű, rovarevő bagolyfajnak. Az öreg fák kivágása és a legeltetés felhagyása egyaránt komolyan veszélyezteti állományát, hiszen a felgyomosodott, rovarokban szegény területeken nem jut elegendő táplálékhoz és fészkelőhelyet sem talál. A gyöngybagoly a kuvikhoz hasonlóan sorra veszíti el fészkelőhelyeit, hiszen a tanyapadlások, régi istállók lepusztulásával, templomok, istállók, magtárak és állattartó telepek padlástereinek teljes lezárásával megszűnnek fészkelési lehetőségei. A monokultúrás mezőgazdaság pedig a táplálkozási lehetőségeit csökkenti.

Közlekedés, úthálózat fejlesztés

A közlekedési infrastruktúra töretlen fejlesztése összefüggő élőhelyeket vág végérvényesen ketté, számos növény- és állatfaj populációját sodorva a kipusztulás szélére. Az új utak építése a baglyok táplálkozóterületeit is kettészelik, de a meglévő úthálózat sem okoz kevesebb problémát. A baglyokat megdöbbentően nagy számban gázolják el a közutakon. A takarmányszállító teherautók folyamatosan szórják szét a gabonaszemeket az utak mentén, míg a felelőtlen autósok pedig szemetüket, ételmaradékaikat dobálják ki a járművek ablakain. Az utak széle ennek köszönhetően vonzza a rágcsálókat. Az utakra táplálkozni járó rágcsálókra rendszeresen vadásznak a baglyok, többek között a kuvik is, így az út felett vadászó- és zsákmányoló baglyokat sajnos elüthetik az autók.

Védelmi teendők

A bagolyfajok állományának, védelmének számos összetevője van. Legegyszerűbb és legolcsóbb módszer a mesterséges költőhelyek kialakítása állattartó telepeken, odúk kihelyezése erdőkben, fasorokban. Ezen túl a természetvédők gondoskodnak a sérült egyedek ellátásáról, hosszú távú gondozásáról és visszavadításáról. Rendszeres állományfelméréseket végeznek több fajjal kapcsolatban, tekintettel mind a fészkelőhelyekre, mind a telelőhelyekre.

Forrás: www.nimfea.hu

[ vissza ]

Évről-évre folyamatosan csökken a három hazai fecskefaj egyedszáma, de az elmúlt tíz év elemzésének eredménye még a szakembereket is meglepte: a molnárfecskék állománya több mint 60 százalékkal zsugorodott.

Az országos adatgyűjtő programra épülő friss felmérés szerint 1999-2009 között a molnárfecskék állománya 65, a füsti fecskéké 44, a partifecskéké 30 százalékkal csökkent Magyarországon – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az eredmények azért ijesztőek, mert nem egy-két év változását mutatják, hanem nagymértékű, az elmúlt tíz évben folyamatos állománycsökkenési tendenciára hívják fel a figyelmet.

Az elmúlt évek részadatai sejtették, hogy probléma van a fecskékkel, ezért választotta őket az MME a 2010. év madarainak, de a tíz éves adatsorok most elkészült elemzése - a csökkenés valódi mértéke - még a szakembereket is meglepte.

És hogy miért probléma az ilyen mértékű állománycsökkenés? A táplálékpiramis felső harmadán elhelyezkedő ragadozókban és csúcsragadozókban a környezeti ártalmak, valamint a környezetváltozási hatások - például a táplálék mennyiségének és minőségének változásai, a szaporodó helyek csökkenése - koncentrálódva jelentkeznek, ezért ezek a fajok indikátorként jelzik a rájuk ható folyamatokat. A fecskék állománycsökkenésének hátterében olyan komplex klíma- és élőhely-változási, környezetszennyezési problémák állnak, amelyek közvetve vagy közvetlenül ránk, emberekre is hatnak.

Partifecske (fotó: Csonka Péter)

Ami pedig rossz a fecskéknek, az rossz nekünk, embereknek is. A leginkább városiasodott molnárfecskéket érő környezetszennyezés közvetlenül bennünket is megbetegít, nem véletlen, hogy az ország lakosságának majd' fele küzd valamilyen allergiával. A vidékies környezetben élő füsti fecskéink állománycsökkenésének egyik fő oka, hogy az elmúlt évtizedben összeomlott mind az intézményes, mind a háztáji állattartás Magyarországon, ami a fecskék állománycsökkenése mellett számunkra is kedvezőtlen szociális és gazdasági következményekkel jár.

Forrás: www.fn.hu

[ vissza ]

A világ biológiai sokfélesége, ökoszisztémája és az emberiség között, roppant szoros a kapcsolat, még ha sokak számára e kötelék nem olyan evidens.

A biológiai sokféleség biztosítja a bolygó egészségét, és szoros kölcsönhatásban van velünk, emberekkel. Az emberi élet minősége és biztonsága nagymértékben függ az élelemtől, az ivóvíztől, a gyógyszerektől és a természeti katasztrófák elleni védelemtől. Hogy mindezek a jövőben is mindenki számára elérhetők legyenek, meg kell védenünk a fajokat és a természetes élőhelyeket.

Az ENSZ 2010-et a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Évének nevezte ki. Az ENSZ Közgyűlése egy magas szintű megbeszélést tart a biodiverzitás csökkenésének problémájáról mely során egy új stratégát alkalmaz a biológiai sokféleségről szóló ENSZ egyezmény végrehajtásában.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) Igazgatója, Achim Steiner szerint 2010 a nemzetközi közösség alkalmassági vizsgája lesz, melyből kiderül, mennyire vagyunk eltökéltek a bolygó természeti kincseinek megerősítésében. A helyzet sürgőssége megkívánja, hogy egy globális közösségként ne csak a pusztulás arányát csökkentsük, hanem meg is állítsuk azt, és elkezdjük visszaállítani azt az ökológiai infrastruktúrát, melyet az elmúlt évszázad során károsodás ért.

Forrás: www.muszakiforum.hu

[ vissza ]